Nos, elérkeztünk a blog első „igazi” bejegyzéséhez.

James Herbert neve valószínűleg kevéssé cseng ismerősen a magyar horrorrajongók körében. A brit illetőségű író nagyjából Stephen Kinggel egyidős – 1943-ban született –, és noha népszerűségben nem vetekszik egyesült államokbeli kollégájával, munkásságával hozzájárult ahhoz, hogy a kortárs horror szerelmesei feltüntetésre méltónak tekintsék a ködös Albiont a borzalmak térképén. E népszerűségbeli eltérést a magyar fordítások is tükrözik: míg King csaknem összes regénye hozzáférhető anyanyelvünkön, addig Herbertnek legjobb tudomásom szerint hat műve (Patkányok, Odú, Préda, Sötét titkok háza, Senki sem hű hozzád, ’48) jutott a magyar olvasóközönség elé – márpedig ez a mennyiség, tekintve a befutott írók irdatlan outputját (és ez alól Herbert sem kivétel), piszlicsárénak mondható.

A kripta hűvös nyugalmával köszöntök minden kedves olvasót a Zothique blogon.

Szeretem a horrorirodalmat, ezért úgy döntöttem, indítok egy blogot, amely a releváns olvasmányélményeimről szól. Elsősorban műkritikai jellegű írásokat tervezek közzétenni, de ha más kapcsolódó téma jut eszembe – fordításkritika, személyes élménybeszámoló, esetleg filmkritika –, azt sem fogom elrejteni sóvár szemetek elől.

A blog elnevezése is a témához kapcsolódik: Zothique az amerikai sci-fi-, fantasy- és horrorszerző, Clark Ashton Smith (1893-1961) fiktív jövőbeli kontinense, melynek haldokló napja a zenitre érve sem nyújt többet az alkonyszerű félhomálynál. E körülmény egyúttal jelezni hivatott azt, hogy igyekszem a horrorirodalom klasszikusaira is figyelmet fordítani. Lovecraft, később Smith, Blackwood, Machen révén kedveltem meg ezt a műfajt, így előbb-utóbb róluk, illetve kortársaikról, elődjeikről is igyekszem néhány épkézláb gondolatot összebölcselkedni.

A bejegyzések meglehetősen szórványosan várhatók, aminek fő oka az, hogy viszonylag kevés időm jut az olvasásra, emellett többnyire angolul olvasok, és ez lassabban megy a magyarnál.

Az olvasmányok tartalmát viszonylag nagy terjedelemben ismertetem, és bizony spoilerekre is lehet számítani. Ezekre majd felhívogatom a figyelmet, ugyanakkor remélem, olyanok is rátalálnak az agymenéseimre, akik olvasták a bennük tárgyalt művet, és megosztják saját benyomásaikat, gondolataikat, élményeiket.

Kedves Olvasó! Ha az eddigiek nem rémítettek el, jöjj, és merítkezz meg a Zothique blog lidércfényektől terhes, hullabűzös mocsarának fekélyes posványában!